Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol

Történet

A Boa constrictor- leírásától eltelt mintegy két és fél évszázad alatt- óriási utat futott be és méltán vált a világ legnépszerűbb fogságban tartott kígyójává. Nem is meglepő ez, hiszen viszonylag szelíd természete, közepes mérete, rendkívüli színezete és nem utolsó sorban változatos megjelenése miatt büszkén birtokolhatja eme címet.

Carl von Linné csupán a fajt írta le, illetve említéseket tett a különböző populációk változatosságáról (későbbi alfajok). Valójában az alfajokat a későbbi korok tudósai jegyezték le.

Fogságban való elterjedésében hatalmas szerepe volt és van az élőhelyről való mértéktelen exportnak. Bár a CITES igyekszik szabályozni az állatok kereskedelmét, Kolumbiából évente több mint 18.000 példány érkezik a világ minden pontjára, sőt volt olyan év, hogy több mint 30.000 boa hagyta el az országot. Kiemelkedő szerepet vállal az exportban Nicaragua, Suriname és Guyana is. Míg Kolumbiából és Nicaraguából már csak farmokon tenyésztett példányok kerülnek ki, az utóbbi két országból általában vadonfogottak is, melyek az adott populáció szerves részét alkotnák.

Fontos megemlíteni, hogy a populációk között jelentős szín- és mintázatbeli eltérés tapasztalaható, sőt még az adott populáción belül is számottevő különbségek vannak a megjelenésben. Továbbá fontos tudni, hogy az állatok exportálási helye és tényleges befogási-, illetve származási hely között gyakran semmiféle kapcsolat sincs. Így például a kolumbiai Leticiából exportált egyedek (Boa c. imperator) valójában a Magdalena folyó völgyének környékéről származnak. Ennek ellenére az eladók rendszerint Leticiai boa néven tüntetik fel az igazából Észak-Közép Kolumbiából származó állatokat.

Sajnos- régen a terrarizálás kezdetlegességének, ma már a felelőtlen tenyésztőknek köszönhetően- a fogságban tartott állatok többségét (hazánkban mintegy 99%-át) kevert alfajok alkotják. Ezek csakis az emberi beavatkozás által jöttek létre, önmagukban, ebben a formában a természetben nem fordulnak elő.

Szintén az emberi kéz és manipuláció segítségével születtek a különböző szín- és mintaváltozatok (albínó, kalikó, szellem, aneritrisztikus, csíkos, tarka, stb.). Az ilyen állatokat- elsősorban Amerikában- már generációk óta tenyésztik a haszonszerzés reményében, hiszen egy-egy mutáns színű és/vagy mintájú állatért akár 15.000 dollárt is kaphat a szerencsés terrarista.

Itt szükséges tisztázni a fajjal kapcsolatos megnevezés dilemmáit. A "vörösfarkú boa" megnevezést eredetileg a dél-amerikai törzsalak (Boa c. constrictor) példányaira használták. Az idő előrehaladtával azonban a kereskedők átvették ezt a megnevezést a valójában nem vörösfarkú állatok könnyebb eladása érdekében. Gyakran találhatjuk szembe magunkat a "Közönséges boa" kifejezéssel is. Ezt a taxonómusok az imperator és constrictor alfajra egyaránt használták. Mivel ez a megnevezés nem egyértelmű, célszerű használatát mellőzni. A fogságban leggyakrabban tartott, kevert, illetve már nem felismerhető alfajú példányokat "terráriumi boaként" nevezzük meg.

Az alfajok többségének érvényessége megkérdőjelezhető. Ezek tisztázására további kutatásokra lenne szükség, melyek valószínüleg soha nem fognak megtörténni a faj élőhelyének és így populációinak gyors zsugorodása miatt. Ebből kifolyólag- nekünk tenyésztőknek- óriási szerepünk és fellelősségünk van az alfajok és lokalitások fogságban való megőrzésében, abban a formában, ahogy az Anyatermészet megalkotta őket.

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Üdvözöljük