Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol

Élőhelyek szerint:

Boa c. constrictor

(Linné, 1758)



Elterjedési terület: Dél-Amerika északi részétől a kontinens közepéig. Míg keleten az Atlanti-Óceán partszakasza az elterjedési határ, nyugaton az Andok magas vonulatai választják el a törzsalakot a többi alfajtól.

Előfordulási országok: Kolumbia, Venezuela, Trinidad és Tobago, Guyana, Suriname, Francia Guyana, Ecuador, Brazília, Peru, Bolívia.


Az Amazonas-medence területén található Boa c. constrictorok a faj talán legnagyobb és egyben legszínpompásabb képviselői. Bár James Oliver könyvében egy több mint 5,5 méteres Trinidadról származó példányról számolt be, mint utólag kiderült egy rosszul azonosított nagy anakondáról (Eunectes murinus) volt szó.
Valójában a fogságban élő állatok jóval kisebbek, 2,2 m körüliek és még a 3 métert is csak ritkán haladják meg, igaz a fogságban tartott állatok mérete mindig kisebb vadon élő társaiknál.

Aberrált mintájú példányok gyakran előfordulnak, főként a suriname-i, guyanai és perui populációkban. A háton található nyeregminták száma 15 és 21 közötti.
A fiatal állatok színezete általában eltér a felnőttekétől, kevésbé színesek, gyakran egyhangú szürkésnek tűnnek, igaz a minták már ekkor is jellegzetesek. Életük második-harmadik évében jelentős változásokon mennek keresztül és fokozatosan felveszik jellegzetes kültakarójukat. A felnőtt állatok idősödve gyakran elvesztik tetszetős világos színezetüket és sötét alapszínt vesznek fel.

Az elterjedési terület északi és déli szélein közvetlenül határos a szomszédos alfajokkal (északon az imperator, délen az amarali alfajjal), természetes határok hiányában pedig ezeken a területeken-, elsősorban Kolumbiában, Venezuelában, Brazíliában és Bolíviában -előfordulnak átmeneti formák.


Egy nálunk született suriname-i egy éves korában

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Alfaj határozó