Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol

Élőhelyek szerint:

    Mexikói boák (Boa c. imperator)

    Az egykor Boa c. mexicanaként számon tartott mexikói boák (Boa c. imperator) a Boa constrictor faj legészakibb elterjedésű képviselői. A hatalmas elterjedési területnek köszönhetően számos, egymástól jelentősen eltérő (természetes) színváltozatuk létezik. Az élőhely szintén rendkívül változatos lehet; előfordulnak sivatagos, félsivatagos területeken, a tengerpartok mangrove mocsaras részein, illetve köderdőkben. A hegyvidéki régiókban, 1500 méteres magasságig szintén megtalálhatóak.

    Méretük ugyancsak nagy ingadozást mutat a változatos elterjedési területnek megfelelően. Míg a tarahumara-hegyi példányok alig érik el az 1 métert, a sonorai boák meghaladhatják a 220 centimétert. A háti nyeregminták száma 23-32 közötti. Ezek a minták rendszerint világosbarna, sötétbarna, esetleg szürkésbarna színűek, és láncszerűen kapcsolódnak egymással.


    Yelapa-ban vadonfényképezett Boa c. imperator. Kép: Mike Higgins


    Viszonylag félénk állatok, megzavarásuk esetén jellegzetes védekező pozíciót vesznek fel. Először összehúzzák a testüket, felemelik a fejüket, csavargatják a farkukat, esetleg fújó hangot adnak ki. Ha ezek sem riasztják el a betolakodót, tűhegyes fogakat tartalmazó álkapcsukat vetik be. Ennek ellenére fogságban, rendszeres foglalkozással meglehetősen "szelíddé" válnak.

    A Sonora sivatagi boák az imperator alfaj és egyben a Boa constrictor faj legészakibb elterjedésű formái. Az állatok alapszíne rendszerint sötétszürkés szürkésbarna mintázattal, bár tudomásunk van világosabb színű, inkább a tarahumarai boákra hasonlító példányokról is. Méretük meghaladhatja a 2 métert.


    Sonora sivatagi boa. Kép: H + E Stoeckl, www.boa-constrictors.com


    A Cancun-i boák Quintana Roo állam északkeleti részéről származnak. Alapszínűk világosbarna, sűrű, összekapcsolódó, nyeregmintákkal tarkítva. Méretük ritkán haladja meg a 1,8 métert. Bár könnyen szaporíthatók, fogságban ritkán fordulnak elő.


    Cancun-i boa. Kép: H + E Stoeckl, www.boa-constrictors.com


    A '90-es évek elején, egy arizonai egyetemi hallgató által kerültek fogságba az első tarahumara-hegyi boák. Hamarosan- könnyű tarthatóságuknak és szaporíthatóságuknak köszönhetően -rendkívül népszerűvé váltak az amerikai kígyótartók körében. Ezek az állatok valódi törpéknek számítanak. Egy neves amerikai tenyésztő, Gus Rentfro 1998-ban született nőstény példánya 7 év eltelével, megfelelő táplálás mellett is mindössze 95 centiméteres hosszúságot ért el. Az eltelt 7 év alatt ugyanakkor 3 alkalommal adott életet tarahumarai boáknak, mindennemű komplikáció nélkül. Ez az eset szintén remekül példázza, hogy a Boa constrictorok sikeres(!) szaporításának elsődleges tényezője nem az állatok mérete, hanem az életkora.


    Vemhes tarahumarai boa. Kép: Gus Rentfro


    Összességében elmondhatjuk, hogy a mexikói boák alfajuk különleges, könnyen tartható képviselői, melyekhez viszonylag alacsony áruk miatt kezdő terraristák is hozzájuthatnak.

    Mailküldés:
    Keresés a
    weboldalon:
    elado

    2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

    (Boa c. longicauda)bővebben..

    Alfaj határozó