Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Az IBD diagnosztika lehetőségei, illetve gyakori kérdések a betegséggel kapcsolatban2015-02-09

Az utóbbi időben többen is érdeklődtek nálunk Inclusion Body Disease (IBD) diagnosztikájával kapcsolatban, így összegyűjtöttük a betegséggel kapcsolatos főbb információkat, melyek sok tartó számára hasznosak lehetnek...


"Hogy lehet diagnosztizálni a betegséget?"

Jelenleg Magyarországon kizárólag a kórszövettani vizsgálat jön szóba diagnosztika terén. A szövettani minta származhat élő példányból (máj) vagy elhullott állatból (máj, agy). A szövettani minták megfestése utáni a sejtek citoplazmájában zárványok utalhatnak a vírusos fertőzöttségre. A problémát az jelenti, hogy nemcsak az IBD vírusa, hanem számos más vírus okozhat citoplazma zárványokat a sejtekben, köztük olyanok is amelyek soha nem fogják a kígyót megbetegíteni. Más szóval mondva, még ha jelen is vannak a citoplazmazárványok, nem lesz a kórszövettan alapján egyértelmű diagnózis, nem lesz kimondható, hogy a kígyó valóban IBD-s. A kórszövettani elváltozás tehát legfeljebb csak gyanút kelthet.
Egyértelmű diagnózist a polimeráz láncreakció (PCR) ad, amely magát a vírust, illetve annak örökítőanyagát mutatja ki. A IBD PCR azonban Magyarországon egyelőre nem elérhető. További hátránya, hogy maga az eljárás viszonylag költséges, így csak a nagy értékű állományoknál gazdaságos elvégezni.


"Van-e Magyarországon IBD, illetve milyen gyakori?"

A betegség egész biztosan itthon is előfordul, mint ahogy világszerte mindenhol, ahol óriáskígyókat tartanak fogságban. Vadonélő populációknál ugyanakkor még nem számoltak be ilyen betegségről. Nekünk tartóknak pedig az a felelősségünk, hogy ez így is maradjon. Belegondolni is borzalmas, hogy egy ilyen betegség bejutása egy vad populációba milyen következményekkel járna.
Nagyon nehéz megbecsülni a betegség gyakoriságát. Az mindenesetre bizonyos, hogy a betegség leggyakrabban olyan kereskedőknél, tartóknál bukkan fel, ahol sok állat fordul meg, sok különböző forrásból származnak az állatok, nem alkalmaznak hatékony karanténrendszert és ahol gyenge az általános higiénia. A kígyóatkák, mint vírus vektorok jelentősége szintén kiemelten fontos.


"Gyógyítható-e az IBD?"

A betegség továbbra is gyógyíthatatlan. A vírushordozó állatokat szigorúan el kell különíteni, fertőző betegként kell tekinteni életük végéig és amennyiben biztos diagnózis van, úgy euthanáziájuk is indokolt. Tenyészteni semmiképp sem szabad őket.
A hangsúly tehát továbbra is a megelőzésére helyeződik, amely hatékony karanténrendszerek és megfelelő tartási higiénia alkalmazásával érhető el.


"Idegrendszeri tünetei vannak a boámnak...IBD-s?"

Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy idegrendszeri tüneteket egy sor más betegség is okozhat boáknál az IBD-n kívül. Így az idegrendszeri tüneteket mutató óriáskígyókat nem szabad automatikusan elkönyvelni az IBD-s betegként, ugyanakkor mindenképp fel kell merüljön a tartóban ennek a betegségnek is a lehetősége, amennyiben idegrendszeri tünetek vannak. Az idegrendszeri betegségek egy része széles spektrumú antibiotikumra, vitaminokra meg is gyógyulhat. Az IBD fertőzött, idegrendszeri tüneteket mutató kígyók rendszerint nem javulnak antibiotikumos kezelésre és viszonylag rövid időn belül elhullanak.

További információkat az IBD-ről egyik régebbi cikkünkben olvashat.

Dr. Botond Ádám

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek