Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Hírek a Hog-szigetről: vannak még túlélők!2006-07-26

Mint ismert a 1980-as években nagy mennyiségben importáltak boákat a Honduras partjainál fekvő Cayos Cochinos nevű szigetcsoportról. A "Hog Island boa"-ként ismertté vált kígyók hamar népszerűek lettek a tartók köreiben, miközben Cayos Cochinos élővilágát csaknem kifosztották.

A szigeti formák, mint a Hog-szigeti-, Corn-szigeti-, Bahia-szigeti-, Crawl Cay-, Cay Caulker boák kiemelt figyelmet élveznek a tartók körében, nem véletlenül. A szigeti populációk rendszerint kis testmérettel, a megszokottól eltérő megjelenéssel, gyakran szelíd természettel rendelkeznek, amit az állatkereskedelem előnyben részesít.


Cayos Cochinos térképe. Kép: www.cayoscochinos.org

A Hog-szigeti boák története 1979-ben kezdődött, amikor is megkezdődött az állatkereskedők számára addig ismeretlen Cayos Cochinos-szigetcsoport kifosztása. Cayos Cochinos mintegy 2,28 km2 területű, két nagyobb szigetből, Cayo Mayorból és Cayo Menorból, valamint 13 kisebb korallzátonyból áll. Egy amerikai származású állatkereskedő volt az első, aki a helybelieket kérte az állatok befogására. A helybeliek átlagosan 150 Lempirát kaptak egy példányért. A nagyobb méretű állatokért jóval magasabb árat fizettek. A boák elfogása és eladása nagyon sok helybéli számára a jobb életmód reményét jelentette, így egyre többen kezdtek a kígyók begyűjtésével és értékesítésével foglalkozni. A kereskedelem csúcspontján Cayo Mayor csaknem teljes lakosságát bevonták a boák keresésébe. Egy hajdani gyűjtő megerősítette, hogy naponta 60-70 ember foglalkozott a kígyók begyűjtésével. Egy másik személy állítása szerint, tizennégy helybeli segítségével 1200 boát "zsákmányoltak" egy gyűjtő túra során, a naponta elfogott állatok száma pedig elérhette a 300-at is. Az exportált állatok száma 1986-ra jelentősen lecsökkent, mivel a populáció csaknem teljesen kimerült. Az elfogás után az állatokat a szárazföldre, San Pedro Sula-ba szállították, majd onnan Nicaraguába csempészték ki. Innen hamisított exportdokumentumokkal jutottak el az amerikai és az európai piacra. Mire az állatok elérték az célországot, áruk megközelítette az 1000 dollárt. A kitelepítés egészen 1993-ig, a Honduran Coral Reef Foundation (Hondurasi Korallzátony Alapítvány) nevű szervezet megalakításáig tartott. A hondurasi hatóságok egyetértésben vannak, hogy a hog-szigeti boák illegálisan hagyták el az országot, de a sziget szárazföldtől való távolsága és a hatóságok állandó jelenlétének hiánya miatt semmi nem volt, ami megfékezhette volna az állatcsempészetet. Bár pontos adatok nincsenek a Cayos Cochinosról exportált Boa constrictorok számáról, becslések szerint 5000-15.000 állatot telepíthettek ki 1979 és 2004 között. Ez idő alatt a 13 zátonyról teljesen eltünt a hog-szigeti boa, Cayo Menor és Cayo Mayor szigeteken pedig számuk megtizedelődött. Noha a gyűjtések a '80-as évekhez képest csökkentek, nem szűntek meg. 2004 januárjában két férfit letartóztattak miután kiderült, hogy 45 boát csempésztek volna ki Hondurasból. Szabadulásuk után fény derült arra is, hogy korábban 32 példány zsákokban hagyta el Cayo Mayort. Ezek az állatok minden bizonnyal elpusztultak, míg a csempészek előzetes letartóztatásukat töltötték.


2004 januárjában újabb állatcsempészeket buktattak le a hondurasi hatóságok. Kép: Ecology and conservation of an exploited insular-endemic population of Boa constrictor (Squamata: Boidae) in the Cayos Cochinos, Honduras


A csempészeknél talált 45 példányt a hatóságok visszajuttatták Cayos Cochinosra. Kép: Ecology and conservation of an exploited insular-endemic population of Boa constrictor (Squamata: Boidae) in the Cayos Cochinos, Honduras

Néhány hónappal ezelőtt egy neves amerikai honlapon vadbefogott hog-szigeti boákat hirdettek, mely szintén jelzi, hogy a kizsákmányolás nem ért véget, csupán a mértéke csökkent le. A '90-es évek elején több kutató is arról számolt be, hogy nem találtak újabb példányokat a szigeten, így sokan-, köztük mi magunk is- azt hitték, hogy a hog-szigeti boa végleg kipuszult eredeti élőhelyén. 2004-ben azonban megindult a Robert N. Reed, Scott M. Boback, Chad E. Montgomery és Steve Green vezette expedíció a szigetek megmaradt populációjának felmérésére. A kutatás 2004 július 3-tól szeptember 7-ig, 2005. május 31-től június 8-ig, illetve 2005 július 13-tól szeptember 3-ig tartott. Az ez idő alatt talált példányok mindegyikéről laborban vették fel az adatokat, köztük a testhosszt, súlyt, nemet. Az állatok testébe-, elaltatásuk után -hőmérséklet érzékeny chip-et ültettek, mely minden egyes példányt egyedi jelzéssel lát el a későbbi azonosítás végett. A megvizsgált példányokat 48 órán belül szabadon engedték az elfogás helyén.


A megvizsgált állatok mindegyikét chip-pel látták el. Kép: www.cayoscochinos.org

A 2004-es évben 81 példányt sikerült megvizsgálni, ezek közül 36 hím, 45 nőstény volt. 2005-ben 105 példányt fogtak be, köztük 52 volt hím és 53 nőstény (az éves számok nem tartalmazzák az újra elfogott kígyók számát az adott éven belül, viszont a 2005-ös év példányai között szerepeltek olyan egyedek, amelyeket már 2004-ben megjelöltek.). A visszatérő példányokat nem számolva, összesen 169 példányt vizsgáltak meg a két év során Cayo Menoron. Az elfogáskor 46 példány a talaj szintjén, 150 a fák szintjén tartózkodott (beleszámolva az újraelfogásokat). Az kutatások során csak a Cayo Menori állatokat vizsgálták, mivel ez az egyetlen sziget, ami gyakorlatilag háborítatlan és minden bizonnyal csak itt maradhatott fent jelentősebb populáció.


A tapasztalatok szerint a hog-szigeti boák többsége a fák ágait részesíti előnyben a talajjal szemben. Kép: www.cayoscochinos.org

Az expedíció adatai még így sem voltak elegendők, hogy a populáció pontos méretét megbecsüljék, Lincoln és Peterson adatai alapján azonban feltételezhető, hogy 500-700 példány él a Cayo Menor-szigeten. A megfigyelések viszont fényt derítettek arra, hogy a Cayos Cochinos-i boák méretében erősen jellemző az ivari kétalakúság, szemben például a Belize szigetein élő formákkal. A hog-szigetieknél a nőstények határozottan hosszabbak és nehezebbek hím társaiknál. A nőstények mintegy 25 és 205 cm között mérlegeltek (átlagosan 107cm), míg a hímek 60 és 120cm között (átlagosan 92). Hosszukat az orrtól a kloákáig mérték. Súlyukban még nagyobb különbség volt tapasztalható; a nőstények 31 és 5500 gramm között voltak, míg a hímek 40 és 750 gramm között.


Az egyik példány, vizsgálat közben. Kép: www.cayoscochinos.org

Az elfogott példányok közül mindössze 8 volt az emésztés folyamatában. Mind a 8 állat zsákmánya egy helyi gyík- (Ctenosaura melanosterna) és egy madárfajból (Quiscalus mexicanus) tevődött ki. Ez nem is meglepő, hiszen a szigeten nincsenek nagyobb emlősök. Mellesleg ez az étrend választ ad a boák kis méretére is, hiszen a madarakkal és hüllőkkel táplálkozó populációk szinte mindig kisebb testméretről tesznek tanubizonyságot. A hőérzékeny chip-eknek köszönhetően a tudósok részletes információkhozt jutottak a kígyók testhőmérsékletét illetően. 140 állat testhőmérséklete 24,5 és 36,2 °C között volt, közülük 90 példányé 29 és 30,9 °C között.


Az expedíció egyik tagja egy frissen fogott, kifejlett nősténnyel. Kép: www.cayoscochinos.org

Bár Scott Boback és társai tanulányával sok új információ látott napvilágot, a hog-szigeti boa sorsa valamelyest továbbra is bizonytalan marad. Mint említettük, a mai napig előfordulnak illegális befogások a szigeten, így a hondurasi hatóságok szerepe kimagasló a populáció megőrzésében, mely már így is csak a töredéke egykori önmagának. Mint hogy a szigeten gyakorlatilag nincs természetes ellensége a fajnak, jó esély lehetne rá, hogy a populáció bizonyos idő elteltével helyreálljon (vagy legalább stabilizálódjon), ha a hatóságoknak sikerül megfékezniük az állatcsempészetet. Reménykedünk... Forrás: Robert N. Reed, Scott M. Boback, Chad E. Montgomery, Steven Green, Zoe Stephens, Daniel Watson: Ecology and conservation of an exploited insular-endemic population of Boa constrictor (Squamata: Boidae) in the Cayos Cochinos, Honduras www.cayoscochinos.org

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek