Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Gondolatok a természetvédelemről, az állatkereskedelemről és az egzotikus állatokról2008-05-06

Napjaink egyik legtöbbet hangoztatott és legsúlyosabb problémáját a természetvédelem jelenti és amikor e sorokat írom nem csak az állatokra vagy növényekre gondolok, hanem tágabb értelemben egész környezetünkre.

Manapság nap, mint nap értesülhetünk a médiából állatcsempészetről, illegális állatkereskedelemről. A TV-ben show-műsorok igyekeznek meggyőzni a laikus nézőt- be kell látnunk, nagy sikerrel -,hogy a műsorban szereplő "mérgeskígyó" halálosan veszélyes az egész környezetére, különösképp a főhősre. Valójában a média az "exotikus csúszómászókra" nézve csaknem olyan káros, mint az élőhelyek pusztulása vagy az illegális állatkereskedelem.

Fontosnak tartom tisztázni, mit nevezünk illegális és mit legális állatkereskedelemnek, ugyanis a legtöbben ezzel nincsenek tisztában. És ez nem az ő hibájuk. A médiáé, amelyik a szót, hogy "állatkereskedelem" csak akkor használja, ha illegálisról, helytelenről, rosszról, elítélendőről van szó. Általános értelemben akkor beszélünk illegális állatkereskedelemről, ha olyan folyamat történik, melynek során az élőhelyükről távolítanak el egy fajt profitszerzési célból, természetvédelmi szervezetek előzetes engedélye nélkül.
Az élő állat és növény fajok, illetve ezek termékeinek nemzetközi kereskedelmét a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species) szabályozza. Ellentétben a közhiedelemmel a CITES nem csak korlátozhatja és tilthatja, de engedélyezheti is bizonyos fajok bizonyos országból való kivitelét, mindezt szigorú kvóta alapján. Az évenkénti kvóta pedig úgy van meghatározva, hogy a faj populációi ne károsodhassanak. Továbbá a CITES meghatározza, hogy fogságban született, vagy vadon fogott példányok exportját engedélyezi. Így például 2008-ban Nicaraguából 20.000 példány Boa constrictor exportálható, melyek kizárólag fogságban született példányok lehetnek. Ugyanakkor például Suriname-ot "csak" 1010 példány hagyhatja el 2008-ban, igaz ezek között lehetnek akár vadbefogottak is. Ezek az állatok-, amelyek a CITES hozzájárulásával váltanak otthont -a legális állatkereskedelem részei.


A suriname-i vörösfarkú boa (Boa c. constrictor) az egyik legnépszerűbb az importált hüllők közül



Talán kevesen látják be, de az illegális állatkereskedelem és az exotikus állattartás a kezdetek óta szorosan összenőtt fogalmak. Igaz, kapcsolatuk az elmúlt 10-15 évben jelentősen lazult. Ha gondolatban pár évtizedet visszaugrunk az időben, nyilvánvaló lesz számunkra, hogy a "nyaralásról hazahozott görög teknős (Testudo hermanni)", a "kertből befogott erdeisikló (Elaphe longissima), zöld gyík (Lacerta viridis)", stb. jelentették a hazai terrarisztika kialakulásának alapköveit. Akkoriban, aki már egy trópusi óriáskígyó fajhoz hozzá tudott jutni-, amit a Boa constrictor vagy a Python molurus jelentett, mert csak ezek voltak beszerezhetők -rendkívül szerencsésnek mondhatta magát. Félreértés ne essék, a természet kizsákmányolása helytelen, erkölcsileg és etikailag elítélendő tett. Csupán arra az igazságra szerettem volna rávilágítani, amit kevesen ismernek el, nevezetesen hogy a terrarizálás hajnalán állattartás nem létezett állatbefogás nélkül.

Amikor a hírek a kutyakínzásokról és az értük- alapjába véve jogosan, de gyakran teljesen elvakultan és hisztérikusan -tüntető állatvédőkről szólnak, óhatatlanul felmerül bennem a kérdés: vajon arról mért nem szólnak hírek, hogy "egy újabb felelőtlen kígyótartó égette hólyagosra kedvence testét a nem jól elzárt izzóval" vagy hogy "egy újabb leguánt rázott halálra az áram a fűtőszikla helytelen szigetelése miatt"? Úgy gondolom a válasz korántsem a fogságbeli melegvérűek példányszámának főlényében keresendő, sokkal inkább abban, hogy az átlagember milyen állatokat érez szívéhez közelinek. Minthogy természetvédelemről beszélünk, ez a hozzáállás abszolút ésszerűtlen és helytelen.
A mai napig nem tudom elhinni, hogy Kínában dollár milliókat költenek az óriás panda (Ailuropoda melanoleuca) megmentésére, melyről köztudott, hogy a tápláléklánc legszélén áll, abban a bambuszfogyasztáson kívül gyakorlatilag nem is vesz részt, így a többi élőlény számára teljességgel jelentéktelen és közömbös, hogy fentmarad-e vagy sem. A panda megmentésének okai rendszerint olyan érvekben merülnek ki, mint "a panda aranyos", "szeretik a gyerekek" vagy "a panda jó marketing arc".
Ha valami, akkor ez az utóbbi igazán jó példa arra, hogy a természetvédelem gyakran mennyire rossz szegmensben próbál meg jó eredményeket elérni.

Botond Ádám

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek