Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Lassan járj, tovább érsz: megfigyelések a boák növekedési üteméről.2008-09-20

Az óriáskígyók- hasonlóan a többi kígyóhoz -életük végéig növekedésben vannak. Növekedésük életük első 2-3 évében a legintenzívebb, különösen 2 éves koruk körül. Ahogy idősödnek, a növekedés fokozatosan lelassul, de sosem áll le.

A Boa constrictorok- függően alfajtól, életmódtól, nemtől, és sok minden mástól -1,2-3,5 méteres végleges hosszúságot képesek elérni. Bár James Oliver egyik könyvében említést tesz egy 5,5 méteres példányról, mint később kiderült egy félreazonosított anakondáról (Eunectes murinus) volt szó. Véleményünk szerint kétséges, hogy a Boa constrictor faj akár a 4 méteres hosszúságot is elérje.
A növekedésben nyilvánvalóan szerepe van a felvett táplálék mennyiségének és minőségének, a környezet hőmérsékletének, sőt a környezet nagyságának is. Megfigyelések szerint egy "szűkös" terráriumban tartott példány jelentősen kisebb méretet képes elérni, mint a tágasabb helyen, de hasonló körülmények között tartott társa. Ez megmagyarázza azt is, hogy általában miért a vadonfogott példányok közül kerülnek ki a leghosszabbak. Bár a vadon élő kígyók jóval szerényebb "diéta" szerint élnek, mint a fogságbeliek, úgy tűnik, hogy a "korlátlan" élőtér előnyt jelent a növekedésükre nézve. Így megfelelően hosszú idő alatt a vadonélő boák jóval hosszabbra nőhetnek, mint azok, amelyek táplálékban bővelkedő, de "szűkebb", terráriumi környezetben élnek.

Ugyanakkor léteznek ellenpéldák is, ahol a fogságban tartott forma jóval nagyobbra nő, mint vadonbeli társa. Néhány szigeti alak-, amely fő táplálékforrása madarakból és gyíkokból áll -fogságban jóval nagyobbra képes megnőni, ugyanis a tartók által alkalmazott "egér-patkány diéta" sokkal nagyobb tápértéket jelent, mint a természet által felkínált "szárnyas-hüllő étrend". Így például a '80-as évek elején importált hog-szigeti boák (Boa c. imperator) első vadbefogott nőstényei alig érték el a 170 cm-t. Napjainkban már találkozhatunk 2,3-2,5 méteres-, több generáció óta fogságban szaporodó -példányokkal is, melyek a természetben elképzelhetetlenek lennének.




A fogságban lévő terráriumi állatoknál, köztük kígyóknál is az egyik leggyakrabban fellépő probléma a túltápláltság. Bizonyított tény, hogy a betegségek egy része és az idő előtti elhullás összefüggésbe hozható a helytelen táplálkozással. Sok tartónak az a célja, hogy a tartott kedvenc minél előbb elérje az általa szaporodóképesnek ítélt méretet, ezért nem csinál mást, mint felfűti a terráriumot 32 °C-ra és ezen az állandóan magas hőmérsékletet tartva annyit eteti kedvencét, amennyit csak lehetséges. Szakzsargon szerint "felpumpálja", "felpörgeti" az állatot. Valójában gyakran így teszik szaporodás-, majd életképtelenné kedvencüket. Egy olyan példánynak, amelyiknek biztosított az éjszaka-nappal váltakozás (hőmérsékletben és megvilágításban) és megfelelő időközönként-, azaz megfelelően ritkán kap enni -sokkal nagyobb az esélye a sikeres szaporodásra és a hosszú élettartamra. Nyilván felmerül a kérdés, hogy mit értünk "megfelelően ritkán" alatt.

Mi saját kígyóink táplálásánál abból indulunk ki, hogy mi történik a természetben. A kígyók élőhelyükön általában akkor esznek, amikor éhesek. Amikor éhesek, jelentősen többet mozognak, több energiát fektetnek az új táplálék megszerzésére, mely néha több hetet is igénybe vesz. Miután sikeresen táplálkoztak, általában nyugodt, a környezettől viszonylag elzárt helyet keresnek, ahol az elkövetkezendő 1-2 hetet emésztéssel töltik. A kifejlett állatok esetében az említetteken kívül, szintén kiesik általában jó pár hét a párzási időszak, illetve a vemhesség miatt.
Azt hiszem nyilvánvaló ezek után, hogy mennyire nem természetszerű az, ha valaki minden hét ugyanazon napján, óramű pontossággal degeszre eteti boáját. Úgy gondolom, jóval közelebb jár az a tartó az igazsághoz, aki akkor eteti kedvencét, amikor az a viselkedése alapján éhesnek tűnik, nem pedig akkor, amikor "etetésnap" van.
Így- rendszeresen figyelve viselkedésüket -a kifejlett nőstények nálunk körülbelül évi 15 alkalommal táplálkoznak, a kifejlett hímek pedig még ennél is kevesebbszer. Természetesen a fiatal, növendék állatok valamivel többször, 18-22 alkalommal kapnak enni évente.
Ilyen táplálás mellett az állatok alfajtól függően 3-4 év alatt érik el az ivarérett kort, 4-6 év alatt a tenyészérettet. A hőmérséklet a nyári időszakban (március-augusztus) nappal 30-32 °C, este 24-25 °C körüli, télen (szeptember-április) 28, illetve 22-24 °C körüli. A gyűjteményünkben lévő állatokról, azok táplálkozásáról és fejlődésről rendszeresen naplót vezetünk, így lehetőségünk van néhány tapasztalatunkat, észrevételünket megosztani.

A teljeség igénye nélkül adatok néhány alfaj növekedéséről a bevitt táplálék függvényében:

Jelmagyarázat:
Kk= Kor a mérési időszak kezdetekor
Kv= Kor a mérési időszak végekor
Ei= Eltelt időtartam
Vsz= Vedlések száma
Hk= Hossz a mérési időszak kezdetekor
Hv= Hossz a mérési időszak végekor
Sk= Súly a mérési időszak kezdetekor
Sv= Súly a mérési időszak végekor




Amikor fogságbeli kígyók növekedésének tényezőiről beszélünk, feltétlenül szükséges megemlíteni a domesztikációt, melynek egyik hatása, hogy a sok generáció óta fogságban lévő boák jóval hamarabb képesek elérni az ivarérett kort, illetve jóval gyorsabban is nőnek, mint a vadon élő populációk. Például a terráriumi boák-, melyek többsége már több mint 10 generáció óta fogságban van- gyakran 2 éves korukra ivarérettek lesznek, ellentétben a fogságban még viszonylag "friss" formákkal (pl.: suriname-i Boa c. constrictor, hondurasi Boa c. imperator, stb.), melyeknek legalább 3-4 év szükséges ehhez.

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek