Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Gigantikus óriáskígyó Észak-Kolumbiából2009-02-06

A melegebb éghajlat miatt nőhetett óriásira a Titanoboa cerrejonensis, ami 3,5 méterrel hosszabb, mint az eddigi rekorder. Főleg őskrokodilokkal táplálkozott.

Gigantikus őskígyó maradványait fedezték fel amerikai és kanadai paleontológusok Kolumbia északkeleti részén - a Titanoboa cerrejonensis 58-60 millió évvel ezelőtt élt.



A szakértők szerint ez a legnagyobb az eddig felfedezett kígyók között: hossza elérhette a 12,8-13,7 métert, súlya pedig meghaladta a 1100 kilogrammot. A Titanoboa cerrejonensis 3,5 méterrel szárnyalta túl az eddigi kígyóbajnokot, amely 40 millió évvel ezelőtt Egyiptom területén élt. "Amennyiben ez a kígyó megpróbálna bejutni az irodámba, hogy felfaljon, igen nagy nehézségek árán tudná átpréselni magát az ajtón" - vélekedett Jason Head, a Torontói Egyetem paleontológusa, a Nature legfrissebb számában publikált tanulmány vezető szerzője.

Jack Conrad, a New Yorki Természettudományos Múzeum kígyószakértője szerint az őskori lény súlyosabb volt, mint egy bölény, hossza meghaladta a városi buszét, és könnyedén felfalhatott egy tehén nagyságú állatot. Az óriáskígyó azonban leginkább rokonaival, őskrokodilokkal táplálkozott az egyenlítői esőerdőkben. Titanoboa cerrejonensis anatómiai felépítését tekintve a mai közönséges óriáskígyóval, a Boa constrictorral mutat rokonságot, életmódjában viszont az anakondára hasonlított: ideje javát a vízben töltötte. Az óriáskígyó egyaránt ügyesen siklott a szárazföldön és a vízben.

A hüllő csontjaira egy kolumbiai külszíni szénfejtőben fedezték fel. A Floridai Egyetem hallgatói figyeltek fel a leletek kicsomagolása közben a csontok szokatlan méreteire, és összehasonlították a csigolyákat egy 5,2 méteres anakondáéval. Míg az anakonda csigolyája akkora volt, mint egy ezüst egydolláros, a Titanoboa cerrejonensisé egy nagy grépfrút méretével vetekedett.


Egy öt méter hosszú anakonda (Eunectes murinus) és a 13 méteres Titanoboa cerrejonensis csigolyája


"Összesen 180 csigolya és bordacsont került elő, amelyek két tucat kígyóé lehettek" - hangsúlyozta Jonathan Bloch, a Floridai Egyetem Természettudományi Múzeumának kurátora, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy újabb expedíciót szerveznek Kolumbiába annak a reményében, hogy sikerül rábukkanni a koponyára is.

A Titanoboa cerrejonensis mérete sokat elárul életkörülményeiről, arról, hogy milyen meleg is lehetett 58-60 millió évvel ezelőtt. A tudósok feltételezése szerint az Egyenlítő környékén a mainál sokkal melegebb lehetett, ahogy az általános hőmérséklet is magasabb volt bolygószerte.

Jason Head szerint a múltbéli tapasztalatokból eléggé baljóslatú következtetéseket lehet levonni a modernkori globális felmelegedéssel kapcsolatosan. Az Egyenlítőn a hőmérséklet a globális felmelegedéssel párhuzamosan emelkedett, ez viszont ellentmond annak az elméletnek, amely szerint az ekvátor táján mérsékelt növekedés várható.

"Ennek ellenére nem kell tartani az óriáskígyók megjelenésétől, hiszen az iparosítással és az erdőirtással majdnem minden lehetséges élőhelyüktől megfosztottuk őket" - vélekedett Jason Head.

MTI

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek