Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Hogyan fotózzunk kígyókat-hasznos tanácsok amatőr állatfotózáshoz2009-09-05

A fotózás az elmúlt tíz évben a terrarisztika szerves részévé vált. Köszönhetően a fotótechnika dinamikus fejlődésének, nincs ma már terrarista, aki ne tudná kedvenceit képeken megörökíteni.

A fényképezés napjainkban nagyobb népszerűségnek örvend mint valaha. Az egyre nagyobb piacnak és a felhasználók igényeinek kielégítésére törekvő gyártóknak köszönhetően pedig napjainkban egyre nagyobb tudású eszközöket kaphatunk, egyre méltányosabb áron. Az utóbbi időben a fényképezés a terrarisztika állandó velejárója lett, legyen szó dokumentálásról vagy pusztán a fényképezés élvezetről.
Jómagam mintegy 10 éve fotózom kedvenceimet. Ez idő alatt többnyire a "magam kárán" tapasztaltam meg azokat a dolgokat, amelyekből levonva a megfelelő következtetéseket ma már nagyobb sikerrel fotózok, mint a kezdetekkor. Ezúton szeretném megosztani ezeket a tapasztalatokat, remélve hogy segítséget nyújt annak, akik még az út elején járnak. Mindazonáltal ez nem egy teljes, átfogó cikk, hiszen erről a témáról vaskos szakkönyvek szólnak.

Milyen gépet válasszunk?
A digitális fényképezők jelenleg két nagy csoportra oszthatók: kompakt gépekre és tükörreflexes (D-SLR) fényképezőkre. Az előbbiek nagy előnye, hogy kicsik és viszonylag olcsók. Általában utazások, események megörökítésére jól használhatók. Azok számára, akik kreatív igényekkel rendelkeznek és szeretnék, hogy lehetőségeik jóval bővebbek legyenek, mindenképpen az utóbbi csoportot (D-SLR) javaslom.

A felbontás
A fényképezőgép egyik fő jellemzője a felbontás, mely megmutatja, hogy a képen hány pixel jelenik meg, vagyis mennyire képes a gép részlet gazdag képet készíteni. Mértékegységét általában megapixelben adják meg. Napjainkban a 8-10 megapixeles gépek már mindennaposak, akár a kompakt, akár a D-SRL kategóriát nézzük. Felhívnám azonban a figyelmet, hogy önmagában az, hogy egy fényképezőgép nagyon nagy felbontásra képes, nem felétlenül jelent pozitív változást a kép végső minőségében. Ugyanez fordítva is igaz: egy 4 megapixel felbontású gép is képes lehet jobb minőségű kép készítésére, mint egy 8 megapixeles.

Makró funkció
Amennyiben kompakt gép mellett döntünk, mindenképpen érdemes olyat választani, amely tulajdonságai a makró fényképezésben (közelfényképezés) kiemelkedőek. Ha D-SLR gépet veszünk, akkor már kicsit más a helyzet, hiszen ez abszolút objektív függő.

Záridő
Az állatok fényképezésénél az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a téma gyakran folyton mozgásban van. Ahhoz, hogy "befagyasszuk" a mozgását kellőképpen rövid záridőt kell alkalmaznunk. Én személy szerint, ha mozgásban lévő állatról van szó 1/100 s-os, ha nem mozgó állatról van szó 1/50 s-os vagy ezeknél rövidebb záridőt javaslok (bár itt sok minden függ a fotós képességeitől, az optika, illetve az objektív tulajdonságaitól, stb).

Rekeszérték
A kompakt képek közül a közép- és felső kategóriásoknál, a D-SLR gépeknél lehetőség van a rekesz változtatására, vagyis, hogy milyen szűk legyen az az optikai nyílás, amin a keresztül a fény a gépbe jut. Ennek az értéknek a változtatásával képesek vagyunk befolyásolni a mélységélességet. Ha például a cél az, hogy kiemeljük az adott kígyó fejét, kis mélységélességet kell alkalmaznunk, ezért tág rekesznyílást használunk. Általában a dokumentációs képeknél, főleg ha az állat egész testének bemutatása a cél, szükséges a nagyobb mélységélesség, ezt pedig szűkebb rekesszel érhetjük el.

Érzékenység
A digitális fényképezőgépek többségénél a szenzor érzékenysége manuálisan változtatható. Minél nagyobb érzékenységet alkalmazunk, annál kevesebb fény lesz elegendő a helyes kép expozíciójához. Vagyis minél nagyobb az érzékenység, a záridők annál rövidebbek lesznek (ez kevesebb beérkező fényt jelent) azonos rekeszállásnál, azonos körülmények között. Sajnos az érzékenység növelésével azonban egyre inkább előtérbe kerül egy zavaró jelenség, amit képzajnak vagy szemcsésedésnek hívnak. Így a cél az, hogy amennyire lehet alacsony érzékenységet használjunk, ahhoz azonban mégis elég magasat, hogy a kapott záridőkkel még éles képet tudjunk készíteni. Én állatok fényképezésénél leggyakrabban az ISO 400-as értéket használom, e fölé igyekszem nem menni, mert az már észrevehető szemcsésedést okoz a képeimen.

Fehéregyensúly beállítás
A fényképezőgépekben lehetőség van a színek hőmérsékletének beállítására. A legtöbb gép rendelkezik "automata", "sárga izzó", "műfény", "felhős", "napfény" és hasonló módokkal, sőt a felsőbb kategóriásokon kézileg is be lehet állítani a színhőmérsékletet. Mivel a terrarisztikában általában alapvető elvárás, hogy a téma a valós színeit adja vissza később a képeken, a fehéregyensúly megfelelő beállítása elengedhetetlen ezen állatok fotózásánál.

Élesség
Sok amatőr fotós által készített képnél az a probléma, hogy az állat feje nem éles, mert a fókuszpont a kép közepére esett, az állat feje azonban a szélekhez közel helyezkedett el. Ha a képen szerepel az állat feje, akkor általában elvárás, hogy a fej, illetve a szemek tájéka élesek legyenek. Vagyis a gépünkkel erre a tájékra kell az élességet állítanunk, amit többféleképpen is megtehetünk. Szerencsésebb esetben gépünk rendelkezik számos autofókusz ponttal (AF point) és így a téma fejére fókuszálhatunk. Rosszabb esetben nincs fókuszpont ott, ahol a téma feje elhelyezkedik és egy kis trükkhöz kell folyamodnunk. Állítsuk úgy a gépet, hogy a téma feje a középpontban helyezkedjen el, majd nyomjuk le az exponáló gombot félig. Ekkor a fényképező élességet állít kép közepére, azaz a téma fejére. Ezután pedig az exponáló gombot félig lenyomva tartva, anélkül, hogy a téma és a gép közötti távolságot megváltoztatnák komponáljuk meg úgy a képet hogy az egész állat teste benne legyen, majd nyomjuk le az exponáló gombot teljesen és készítsük el a képet. Az így készített képen a kép perifériáján elhelyezett fej is éles lesz.

Környezet
Természetesen a kép szempontjából meghatározó, hogy milyen környezetben fényképezzük az állatokat. Ha lehetőség van rá, érdemes kivinni őket a fényképezés idejére a szabadba (pl. kertbe), mert a fényviszonyok általában sokkal jobbak, mint egy terráriumban, ráadásul így sokkal természetesebb hatású képeket készíthetünk.
Nem mindegy az időpont sem. Sokan gondolnák, hogy ha sok a fény, akkor az előnyös a képek szempontjából. Valójában amikor magasan van a Nap az égen (12-14 óra körül) a téma színeiből sok elvész, a kontrasztok gyakran túl erősek. Sokkal jobb eredményeket kapunk, ha lágyabb megvilágításnál, délelőtt vagy késő délután próbálkozunk. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a téma indirekt megvilágítása szinte mindig előnyt élvez a közvetlen megvilágítással szemben.




Végezetül megjegyezném, hogy az igazán jó képek készítéséhez nem kevés türelemre és tapasztalatra van szükség. Hiába a sok hasznos jó tanács, bizonyos dolgokat nem lehet szóban elmondani. Előbb vagy utóbb gépet kell ragadni és tapasztalni, kísérletezni kell!
Amennyiben kérdése van a témával kapcsolatban, e-mailben feltett kérdéseire szívesen válaszolunk!

Botond Ádám

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek