Magyarorszag elsö
tudományos oldala Boa constrictorokrol
Suriname-i vörösfarkúak születtek!2010-07-24

Ma hajnalban megszülettek suriname-i vörösfarkú boáink (Boa c. constrictor). Különös jelentőségű esemény ez nemcsak azért, mert egy hírhedten nehezen tenyészthető formáról van szó, hanem azért is, mert ez az első suriname-i szaporulat hazánkban.

Július 24-én, valamikor hajnali 3 és 6 óra között adott életet Suriname-i nőstényünk 16 egészséges utódjának. Az alom meg nem termékenyített tojásokat, illetve halva született utódokat nem tartalmazott. Az utódok mindegyike erős, fejlett. Viszonyításképpen méretünk a nicaraguai boa (Boa c. imperator) bébiknek majdnem a kétszerese.

Reggel fél 9-kor vettem észre az utódok jelenlétét. Néhány kép elkészítése után, az anyaállatot-, tanulva a tavalyiakból, amikor egy jókora harapást kaptam tőle -eltávolítottam a terráriumból és így zavartalanul tudtam foglalkozni a kicsikkel. Az utódok többsége szimetrikus, láncszerűen kapcsolódó enyhén csúcsos nyeregmintákkal rendelkezik. Farkuk a lokalitás jellegének megfelelően lángoló vörös. Világos barnás, rózsaszínes alapszínük a későbbiekben fog kifejezetté válni. A vemhességi idő az ovuláció utáni vedléstől számítva 107 nap volt.


Az anyaállat háttérben az utódaival


Jelentős esemény ez, hiszen Európában is ritkaság számba mennek a suriname-i szaporulatok a forma nehezen tenyészthetősége miatt, Magyarországon pedig nem meglepő módon még nem is történt ilyen. Nekem személyesen is sokat jelent ez, mivel annak idején a suriname-i vörösfarkú boák miatt kezdtem el Boa constrictorokkal foglalkozni. Különösen annak örülök, hogy egy vadbefogott szülőktől származó új vérvonalat sikerült kialakítani. A most született utódok közül legalább egy párt mindenképpen szeretnék megtartani, hogy ezt a vérvonalat magam is tovább vihessem.


Az alom egy részlete


A szülőkről:
Mind az anya-, mind az apaállat vadbefogott példányok, így a mostani utódok F1 generációsak, új vérvonalat képviselnek. A szülők még 2002-ben kerültek hozzám, amikor az apa bébi, az anya subadult korú volt. Az elmúlt években számos alkalommal próbáltuk tenyészteni őket, de minden próbálkozásunk kisebb, vagy nagyobb kudarcba fulladt.

Nehezítette a helyzetet az is, hogy a nőstény 2006 októberében egy nagyon súlyos műtéten esett át. IBD szűrésnek indult, csaknem mészárlás lett belőle. A német "szakállatorvos" hölgynek sikerült az akkor több, mint 2 méteres állat hasát 80 cm-es szakaszon felvágnia, aminek az indokoltságát, szakszerűségét most nem fejteném ki...Mindenesetre, az állat IBD-negatív lett, tehát mentes a retrovírustól. Ironikusan viszont a módszer, amivel ezt megtudtuk csaknem az életébe került. Az elkövetkezendő 1-1,5 év a nőstény sebének kezeléséről szólt. A szakszerűtlen orvosi beavatkozás miatt az állat hátulsó harmadában sérv is kialakult, amit a később Budapesten végzett korrekciós műtét sem tudott eltűntetni. Ezek után az is kész csoda, hogy a nőstény egyáltalán fizikailag képes volt még utódokat létrehozni.

Az utóbbi években jelentősen javult kondíciója, így már meg lehetett kísérelni tenyésztését különösebb kockázati tényezők nélkül. Tavaly meglepett minket, amikor a vemhesség minden nyilvánvaló jelét mellőzve számos meg nem termékenyített tojást és halott utódot szült. Bár elő utód akkor nem volt köztük, úgy gondoltam ez mégis valami, amin elindulhatunk. Idén a nőstény már kiemelt figyelmet kapott egészen a párzások előtti időszaktól a szülésig. A vemhesség alatt a hőmérséklet szigorú felügyelet alatt állt, mint ahogy táplálkozására is külön hangsúlyt fektettünk. Gyakorlatilag az anyaállat az összes többi állattól függetlenül kapott enni megfelelő mennyiségű táplálékot, ha éppen éhes volt.


Suriname-i jellegzetességek: szimetrikus, láncszerűen kapcsolódó, kontrasztos minta, lángoló vörös farok


Botond Ádám

Mailküldés:
Keresés a
weboldalon:
elado

2016-os Tumbesi hosszúfarkú boák

(Boa c. longicauda)bővebben..

Hírek